A hőszivattyú felhasználási területei
 | |
|
A hőszivattyú beépítés célja, hogy az ember mindennapi életéhez megfelelően komfortos (szellőztetett, fűtött vagy hűtött) környezetet biztosítson. Emellett minden fogyasztónak és felhasználónak érdeke fűződik az ésszerű és hatékony energiagazdálkodáshoz.
Hazánkban a víz hőhordozós, radiátoros központi fűtés terjedt el, a vizet kazánnal és jelentős részben földgáztüzeléssel melegítve fel. Az iparilag fejlett országokban az első olajválságok (kb. 30 évvel ezelőtt) kikényszeríttették az energiatakarékos hőszivattyú alkalmazását.
Ezáltal az emberi természetnek leginkább megfelelő, alacsony hőmérsékletű, melegvíz-üzemű központi fűtéseket, az ún. felületfűtéseket (a nagy felületű radiátoros fűtést (a radiátor hőfoklépcsői: 55/45 °C, majd 40/30 °C, a korábbi 90/70 °C és 75/60 °C helyett), valamint a padló-, fal-, és a mennyezetfűtést vagy fain-coil-t) használunk az épületszerkezet temperálására.
A hőszivattyú elvi felépítése a hűtőberendezéssel azonos, ugyanazokból a részekből áll (két hőcserélőből, az elpárologtatóból és a cseppfolyósítóból, valamint a kompresszorból és az expanziós szelepből). A munkaközeg körfolyamata is megegyezik, de itt alapvetően nem az elpárologtatóval elvont, hanem a cseppfolyósító kondenzátorban leadott hőmennyiséget hasznosítjuk. A hőszivattyú különösen a geotermikus energia, illetve magyar kifejezéssel a föld-hő hasznosításának jól bevált, hatékony eszköze, amely piaci versenyben már több országban leelőzte a kazános hőtermelést, tekintettel arra, hogy energiatakarékos módon nemcsak fűteni, hanem hűteni is tud.
Fűtés hőszivattyúval:
A hőforrásból elvont hőt a berendezés általában a zárt körben keringetett víz fűtőközeg felmelegítésére használja fel. Elsősorban az alacsony hőmérsékletű fűtési módok alkalmasak hőszivattyúval történő felhasználásra, mert akárcsak a napkollektoroknál, annál nagyobb a rendszer hatékonysága, minél kisebb a fűtési előremenő hőmérséklet. Padló-, fal- és mennyezetfűtés jöhet számításba, ahol a nagy hőleadó felület miatt már 35 °C fűtővíz is elegendő.
Monovalens rendszer: a ház teljes fűtési energiaszükségletét biztosítja
Bivalens rendszer: a hőszivattyú mellé kiegészítő fűtés kell, ami lehet bármilyen kazán, vagy napkollektoros rendszer is.
Melegvíz-készítés hőszivattyúval:
Használati melegvíz készítésére is felhasználható a hőszivattyú, de a kondenzátor oldali felső hőmérséklet határ kb. 55-60 °C, emiatt a melegvíz hőmérséklete 60 °C alatt marad.
Hűtés hőszivattyúval:
A folyamat megfordításával a fűtésnél hőforrásként használt közegnek adja át a helyiségekből elvont hőt. Tehát a kiépített falfűtési vagy egyéb fűtési rendszerben
keringtetett hideg vízzel vagy levegővel hűtjük az épületet.
A hőszivattyú jósági foka
| |
 |
. A hőszivattyú jósági fokának azt az értéket nevezzük amely megmutatja, hogy egy egységnyi elektromos energiából hány egységnyi hőenergiát képes előállítani. Ez az un. COP (Coeficient of performance) érték. A Conergy hőszivattyúknál ez az érték 3 és 6 között van. Sokan nemértenek egyet a COP érték kiszámításával. Szerintünk ez a módja annak, hogy gyorsan és érthetően információt adjunk a termékekről. Bárhogyan is nevezzük ezt az értéket az a Conergy hőszivattyúknál 3 - 6 közötti érték lesz. Tehát 1 kW - ból 3-6 kW.
Bővebb tájékoztatásért klikkeljen ide.
.
További olvasni való:
